Számlaértesítő másolat: megnyissam vagy ne?

Ügyfélszolgálatunkhoz érkezett kérdés:

“Lenne egy kérdésem. A Számlázz.hu-val kiküldök egy díjbekérőt vagy számlát ezt én is megkapom e-mail-ben, ami tökéletes. Ami érdekelne, ha én megnyitom, hogy leellenőrizzem még egyszer, hogy minden ok vele, akkor a rendszer megnyitottnak tekinti az e-mail-t. Ezzel a gondom az, hogy onnantól kezdve nem fogom tudni, hogy a számla címzettje megnyitotta-e az e-mail-t.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ha én megnyitom – azon kívül, hogy nem nyitom meg – a kiküldött e-mail-t a rendszer ne tekintse megnyitottnak?”

A probléma valós és érthető, tökéletes megoldás viszont az email-kommunikáció ősrégi* tervezése miatt sajnos nincs.

*Az SMTP-t, vagyis az emailezés protokollját 1982-bent, tehát 35 éve definiálták először. Forrás: Wikipédia.

Mi lehet mégis a megoldás?

1. Ne nyisd meg a postaládádba érkező másolati emailt.

Vélhetően úgyis tudod, mi áll benne 😉 , tehát elegendő, ha megfelelő szabállyal archiválod az emailt. Gmail esetén például van lehetőséged arra is, hogy a beérkező levelet ne csak archiváld, de rögtön olvasottá is tedd. Ha így teszel, a Számlázz.hu továbbra is azt jelzi majd, hogy a számlát a vevőd még nem tekintette meg.

2. Kapcsold ki a leveleződben a képek megjelenítését.

A számlaértesítő email olvasottságának kijelzése ugyanis egy, az emailbe ágyazott képecske segítségével történik. Ha nálad a kis kép nem jelenik meg a levél olvasásakor, akkor a Számlázz.hu sem fogja az adott számla olvasottságát regisztrálni. Persze reméljük, hogy a vevőd levelezője viszont megjeleníti a képeket 🙂 . (Gmail leíráshoz katt ide)

3. Jelentkezz be számlakibocsátó fiókodba

Ha be vagy jelentkezve a számlakibocsátó fiókodba és aközben olvasod el a másolatként kapott számlaértesítő emailjeidet, akkor a Számlázz.hu a te általad olvasott emailt nem “érzékeli” olvasásnak, tehát a számlát továbbra is “kézbesítetlen”-nek látod.

Van olyan probléma, amire a Számlázz.hu-nan nem tudunk minimum háromféle megoldást…?

Biztos van, de ezt a felhasználói kérdést most ennyire alaposan megoldottuk. 🙂