Tudtad, hogy egy okosan használt digitális ökoszisztéma még az életminőségedet is javíthatja? Arra gondoltál már, hogy mennyi potenciális félreértést elkerülhetsz, ha ügyfeleddel közösen digitális eszközöket használtok a közös munkában? Szeptember 25-én tömött széksorok előtt zajlott a könyvelői szakma éves seregszemléje, a Könyvelők Országos Találkozója (KOT), ahol sok szó esett a digitális ökoszisztémáról. Hatszáz könyvelő gyűlt össze a Lurdy Ház rendezvénytermében, és meggyőződésünk, hogy ők mind konkrét versenyképességi “rátöltéssel” gazdagodtak a nap végére. Partnerünk, a Riport Applications vezetője, Kristó Zoltán, és munkatársunk is ott volt a monumentális konferencián, úgyhogy mind Zoli előadásából, mind a legfontosabb tanulságokból hoztunk nektek ízelítőt.
Böröczky Zsuzsi, a KOT házigazdája már az esemény felvezetőjében lecsapta a labdát. “Mi a legnagyobb problémája a könyvelőknek 2019-ben?”, kérdezi, és rögtön másodikként a könyvelőirodai digitalizációt nevezi meg (a szakmai ismeretek naprakészen tartása és a megfelelő munkatársak megtalálása között félúton). Reggeli nyitó előadásában erre is komoly hangsúlyt fektetett: szerinte, ahogy szerintünk is, a vállalkozónak (köztük a könyvelőknek!) érdemes proaktívan a vállalkozásukon dolgozni ahelyett, hogy (reaktívan) a vállalkozásuk munkavállalói lennének. Hogyan? Épp ehhez érdemes a tanácsadói funkcióra helyezni a hangsúlyt: tudni, és elmondani, hogy mi a legjobb az ügyfeleiknek. Így tudnak elébe menni az ügyféligényeknek, és úgy kiszolgálni a vállalkozókat, hogy közben mindkét fél dolgát jelentősen megkönnyítik. Egyáltalán nem egyszerű feladat! De mind a Számlázz.hu, mind pedig a könyvelői digitalizációra kihegyezett előadást adó Kristó Zoltán épp ezekben nyújt felbecsülhetetlen segítséget. Lássuk, mik voltak szerintünk a nap legfőbb tanulságai!
Kristó Zoltán Számlázás és könyvelés a digitalizáció korában című előadásának értelmezéséhez érdemes átfutni Peter Diamantis és Steven Kotler modelljét, mely “a digitalizáció 6D-jén keresztül mutatja be, hogy egy digitális technológia milyen fázisokon keresztül fejlődik, és miképpen befolyásolja a körülötte lévő környezetet.“ A digitalizáció természetes folyamat, és ebből a hat D-ből tevődik össze:
Az egyre olcsóbb és elérhetőbb digitális technológiák eredménye tehát az, hogy egy kezdő vállalkozás (például egy könyvelőiroda) is simán összerakhat digitális eszközökből egy profi rendszert. Erre az egyik legjobb példa épp a tranzakciós könyvelés “ökoszisztémásodása”:
Lecserélhető módszertan: szállító és a vevő külön-külön kommunikál a könyvelővel, rajta keresztül az állammal
Hatékony módszertan: a szállító és a vevő közös ökoszisztémában, digitális eszközökkel munkát, időt, költséget takarít meg: a szállító könyvelője és a vevő könyvelője között is könyvelői szoftver integráció (KSZI) segíti a munkát. Ráadásul egymással közvetlenül (P2P = peer-to-peer = ponttól pontig = felhasználótól felhasználóig) és bankjukkal (az autokassza használatával) is lényegesen áramvonalasabb a kommunikáció!
Például nemzetközi kutatási adatokkal: 2018-ban az Egyesült Királyság területén a tanácsadást is nyújtó könyvelőirodák 66%-kal magasabb árbevételt realizáltak, mint a kizárólag hagyományos könyvelést végző versenytársaik. Ez az adat a Xero, a világ egyik vezető felhőalapú könyvelőszoftver gyártója 2018-as Industry Performance jelentésében található.
A könyvelők leginkább versenyképes választása tehát az lehet, ha a tanácsadói szerepkört erősítik, ugyanis emberi jellege miatt ez a legnehezebben digitalizálható folyamat. Amennyiben sikerrel digitalizáljuk az összes többi funkciót, azzal lehetőséget teremtünk magunknak arra, hogy az emberi funkciót (tanácsadást) sokkal fókuszáltabban fejleszthessük. Így nemcsak kevesebbet dolgozunk a robotikus, automatizálható munkafolyamatokon, de tanácsadóként végzett munkánkat is sokkal jobban megbecsülik ügyfeleink. Ezzel, és a vele járó ügyfél-hozzáállással magasabb szintre léptünk a velük kialakított kapcsolatok terén.
“Jelenleg a könyvelés 80%-a technikai tevékenység, és mindössze 20%-a tanácsadás. Ez az arány akár 1 év alatt is jelentősen változhat. Érdekes kérdés, hogy ki lesz az, aki ökoszisztémában gondolkodik már a közeljövőben is?” (Kristó Zoltán)
Később a “Könyvelőirodai evolúció” című szekció szintén visszatért ugyanehhez a témához. A Böröczky Zsuzsi által vezetett szakmai beszélgetés egyik konklúziója volt, hogy ugyanaz a munka sokkal kevesebb macerával és idő alatt végezhető el, többet kereshet egy könyvelő ugyanannyi idő alatt, vagy épp több ideje lesz pihenni azonos elvégzett munkamennyiség után. Mi kell ehhez? A robotikus feladatokat átadni a gépeknek (amiről a Stygár Lászlóval folytatott beszélgetésben is rengeteg információt adott át az Irányadó magazin: itt olvashatjátok vagy hallgathatjátok).
Összefoglalásként, hogy lásd a valódi előnyeit annak, hogy te már 21. századi könyvelőként dolgozhatsz, íme az a hat tanácsunk, melyeket a Könyvelők Országos Találkozójáról hoztunk nektek.
Köszönjük, hogy velünk tartottál ebben a szubjektív élménybeszámolóban, úgyhogy most mesélj te is: Neked milyen volt a könyvelői konferencia? Milyen tanulságokat hoztál magaddal? Van esetleg olyan megoldás, amit máris alkalmazol a vállalkozásodban? Esetleg már te magad is digitális vállalkozóként élsz és alkotsz? Oszd meg velünk kommentben, vagy a Facebook-on!